THRILLER
Egyetlen lemez sem változtatta meg annyira a szakmát - és az életemet -, mint Michael Jackson Thrillerje. Springsteentől a Born in the USA, Joeltől az An Innocent Man, Cyndi Laupertől a She's So Unusual, a Men at Worktől a Business as Usual, a Bostontól a Boston - mind-mind hatalmas, a karrieremet meghatározó lemezek. De mint értékesítési jelenség, a Thriller mindet túlszárnyalta. Egy időben hetente egymillió példányt adtak el belőle. Soha nem láttam még ilyen számokat. Michael újradefiniálta magát, mint a pop Szent Trilógiájának harmadik ága - mostantól már Elvis, a Beatles és Michael Jackson volt.
- Mondtam neked, hogy megcsinálom. - mondta. - Mondtam, hogy túlszárnyalom az Off the Wallt.
Quincy Jones lenyűgöző munkájának és Michael zseniális művészi érzékének köszönhetően a Thriller univerzális slágerekből állt, selymesen lágy rock- és soul-szerelmes dalokból, amelyek lüktető varázsával mindenki rezonált.
- Megcsináltad. - mondtam Michaelnek. - Úgy teljesítettél, mint egy anyab*szó.
- Kérlek, ne használd ezt a szót, Walter.
- Úgy teljesítettél, mint egy angyal. Michael arkangyal.
- Így már jobb. Most már reklámoznád?
- Mint egy anyab*szó.
Michael felkuncogott a híres Michael-féle kuncogásán.
A csillagok együtt álltak, a bolygók szinkronban voltak, a nagykereskedelem istenségei irányították Michael sorsát. Amikor a Motown 25. évfordulójának televíziós különkiadásán előadta az album első kislemezdalát, a "Billie Jean"-t, új sztratoszférába moonwalkolta magát. A Michael-mánia az egész világon elterjedt. Michael fáradhatatlanul dolgozott, videókat, kisfilmeket, kiegészítő termékeket fejlesztett, bármit, amivel eladhatta a Thrillert. Megszállottja lett annak is, hogyan néz ki. Szó szerint újraformálta az imidzsét, kisgyerekeket és csimpánzokat választott társul, oxigénkamrában aludt, és tudatosan kezelte a durva tömegmédiát - beleértve a szupermarketek bulvárlapjait is -, hogy a hírnevére összpontosítson. Nem elleneztem. Miért is tettem volna? Huszonnégy évesen Michael már több volt, mint egy mesteri énekes/táncos/dalszerző. Saját misztikumának volt a szupermarketingese.
Michael szenvedélye a világ meghódítása iránt egyedülálló volt. Mindent tudtam az erős ambíciókról - a sajátomról és más vezetők és művészek ambícióiról. De Michael hajtása már-már a pszichopátiával volt határos. Semmi másért nem élt, lélegzett, aludt, semmi másról nem álmodozott vagy beszélt, csak a number 1 sikerekről. Megszállott volt. Éjjel-nappal hívogatott a legfrissebb adatokért.
- Hihetetlenek. - mondtam neki.
- Sokkal nagyobbnak kell lenniük. - válaszolta.
A Thriller hónapokig az első helyen állt. A példátlan siker hosszú időszaka alatt azonban, amikor időnként egy-két hétre a második helyre esett vissza, Michael pánikba esett. Hisztérikusan lehordott engem, amiért nem sikerült felpörgetnem a promóciót.
- Én pörgetem, Michael. - mondtam. - Ígérem, hogy pörgetem.
És azt tettem.
Hangosan üvöltöztem, amikor az MTV nem volt hajlandó leadni a videóit. Azzal érveltek, hogy a formátumuk, a fehér rock, kizárja Michael zenéjét. Én azzal érveltem, hogy rasszista seggfejek - és ezzel telekürtöltem volna a világot, ha nem engednek. Soha nem voltam még ilyen erőszakos vagy ellenszenves. És soha nem voltam még ilyen hatékony, azzal fenyegetőztem, hogy visszavonom az összes videónkat. Quincy Jones további nyomására beadták a derekukat, és ezzel az MTV bőrszín-vonala összeomlott. Michael videóinak lenyűgöző kreativitása - "Billie Jean", "Beat It", "Thriller" - új mércét állított fel és megnyitotta a fekete művészek, köztük a hip-hopperek és rapperek előtt az MTV crossover piacát. Sőt, Michael új szintre emelte a videókat. Újradefiniálta a tánc és a popzene kapcsolatát. Mindig is egy olyan eszközről álmodtam, amely zökkenőmentesen egybeköti az audiót/videót a zenével és a mozgással. Stigwood megelőzött a Szombat esti lázzal. De Michael valami még izgalmasabbal állt elő. A "Thriller" videója olyan izgalmas volt, mint a West Side Story.
Volt egy Michael Jackson-problémám Jann Wennerrel, a Rolling Stone kiadójával. Wennert önjelölt önkényúrnak láttam, aki túl komolyan vette az ízlésformáló szerepkörét. Valószínűleg ő is ugyanígy látott engem. A múltban a konfliktusaink annyira eldurvultak, hogy kitiltottam az épületből. Felbőszített, amikor kedvező kritikát közölt egy hamis Dylan-lemezről - ami aligha illett egy legitim zenei magazinhoz. A Thriller első napjaiban azonban rájöttem, hogy szükségem van Wennerre. Szükségem volt arra, hogy Michael a Rolling Stone címlapjára kerüljön.
- Ritkán teszek R&B előadókat a címlapra. - mondta Wenner.
- Ő nem R&B, ő pop. És különben is, már akkor is a címlapon volt, amikor még gyerek volt.
- Az akkor volt. Ez meg most van.
- Ez lesz a legnagyobb lemez a hanglemezek történetében.
- A fekete művészek nem adják el a magazinokat.
- Nem vagyok benne biztos, hogy fekete. Ő sem biztos benne, hogy fekete. De ez nem tartozik a tárgyhoz. Te úgy gondolod, hogy fekete, és az, hogy nem vagy hajlandó egy rendkívül népszerű feketét a címlapra tenni, nem más, mint vak előítélet. Ha nem engeded címlapra, akkor a világ összes médiájának beszámolok az előítéleteidről.
Wenner címlapra tette Michaelt.
Fordította: cskata
Banner Inside Article - 728x90
